2014. november 19., szerda

2014.11.19.

Szia!

Találkoztunk tegnap. Jó volt végre látni. Furcsán indult az egész.

Beszélgettünk, sokat. Talán ennyit ezelőtt még sosem. Őszintének tűnt, de akkor is megbántott. Nem tudok túllépni ezen az egészen csak úgy.
Nem bosszú vagy nyavalygás áll emögött, hanem inkább egy lelki feldolgozás. Muszáj elrendeznem ezeket a dolgokat magamban is, hogy többé ez ne fordulhasson elő.

Furcsa volt, hiszen nem fogtuk egymás kezét, mégis olyan közel voltunk egymáshoz. Az este végére odáig eljutottunk, hogy végig simított a hátamon. Hiányzott már.

Aranyosan megkérdezte, hogy adhat-e csókot, amikor adott egy puszit az arcomra.

Majdnem elolvadtam. De csak majdnem.

Úgy érzem, hogy átértékelődtek bennem a dolgok. Talán felnőttem most már ehhez a kapcsolathoz annyira, hogy tudjam, hogy nem abból kell állnia az egésznek, hogy én mindig mindent. Nem bánthatom őt, ha nekem rossz.

Változnom kell.
Neki is, de nekem is! És örülök, hogy eljutottunk arra a szintre, hogy ezt mindketten beláttuk.

Remélem teszünk is az ügy érdekében.

A.

2014. november 17., hétfő

2014.11.17.

Szia!

Az élet csupa furcsa dolgokat hoz mostanában. Veszekedés, vagyis inkább harc, majd sms, hétvége, ruha, sajnálom, hiányzol, szeretlek, nem akarom, beszélgessünk.

Fura. Mintha az, amiket tegnap mondott volna, el lennének felejtve. Ma pedig teljesen más dolgokat mond. Nem tudom követni. Sajnos nem értek hozzá.

Ő enged, én engedek. Megpróbáljuk megoldani, ha lehet.
Nem tudom, hogy lehet-e? Nem tudom, hogy érdemes-e.

Gondban vagyok. Muszáj lesz beszélnünk, de nem tudom, hogy tényleg ezt akarom-e.

Még átgondolom.

Lehet, hogy jobb, ha beszélünk.

Átgondolom.

A.

2014. november 16., vasárnap

2014.11.16.

Szia! 

Időnként az ember életében eljönnek azok a pillanatok, amikor át kell gondolni, hogy mi a fontos. Nekem most ez egy ilyen pillanat.

Nem érzem magam jól.

Eddig azt hittem, hogy egy majdnem másfél éves, stabil kapcsolatban élek, de a hétvégén kiderült, hogy tévedtem.
Ő szabadságot akar, nem akar állandóan velem lenni, nem akar állandóan hívni...
Nem értem, eddig sem voltunk állandóan együtt, eddig sem foglalkozott velem.

Igen, most feltehetnéd azt a kérdést, hogy akkor miért vagyok még vele?
1, Szeretem
2, Idióta vagyok

Magamat hitegetem? Neki keresek mentséget? Lehet...

Elvesztem. Rosszul érint, hogy amiről eddig azt hittem, hogy van, most nincs.

Változást akarsz? Hát jó, legyen változás, de el fogom érni, hogy visszasírd a változás előtti időket!
Ezt garantálom!

A.